Bár a 7.83 Hz-et tekintik az alapvető Schumann-rezonanciának, más frekvenciák is ismertek 6 és 50 ciklus / másodperc között;

Mit jelentenek ezek a titkos frekvencia képek, és miért van az hogy ahogy változik, úgy kezd ek fájni a fejed, szédülsz vagy épp kicsattansz az energiától. Vajon tényleg összefüggés van közted és a Föld között?

Nézzük meg alaposabban:

A legismertebb frekvenciák a 7,8, 14, 20, 26, 33, 39 és 45 Hertz, napi +/- 0,5 Hertz (Hz) variációk. Ezek a frekvenciák háttérfrekvenciaként funkcionálnak, amelyek befolyásolják a Földi élet nagy részének biológiai áramkörét. A rezonancia mennyisége ingadozik, amikor az ionoszféra többé-kevésbé sűrűvé válik, ami nagymértékben függ az őt ért napsugárzás mennyiségétől de a villámlásoktól is.

Schumann-rezonanciák és biológiai hatásai

Maga Schumann általában a szferikumok biológiai hatásai iránt érdeklődött, tanítványa – és későbbi kollégája – Herbert König folytatta munkáját. Schumann és König kutatásai összefüggéseket tártak fel Schumann-rezonanciák és a földi élet között.

Kutatásuk az élesztősejtekre és baktériumokra, valamint a növényekre és állatokra gyakorolt ​​befolyástól az emberig terjed.

Herbert König, aki Schumann utóda lett a Müncheni Egyetemen, felfedezte és tovább bizonyította a Schumann-rezonanciák és az agyi ritmus közötti egyértelmű kapcsolatot. Összehasonlította az emberi EEG felvételeket a környezet természetes elektromágneses tereivel, és megállapította, hogy az agyi aktivitás során az úgynevezett alfa hullámok azonos frekvenciatartományban vannak, mint a Schumann-rezonancia első két módja.

Úgy gondolta, hogy ez nem véletlen, hanem az emberi alkalmazkodás az elektromágneses környezethez az evolúció hosszú folyamata alatt. Ezen a határon a fizika, a biológia és az orvostudomány között még mindig érdekes eredmények várnak ránk, hiszen még nincs kiaknázva ez a terület, és valószínűleg a közeljövőben is fogjuk tudni teljes egészében megérteni az Univerzum összefüggéseit. Azonban hónapról hónapra megismerünk a tudósok által valami újabb, mélyen információt. Valami olyan összefüggést, ami még izgalmasabbá teszi számunkra ezt a frekvencia szintet.

König és munkatársai a spektrális teljesítménysűrűség-profilok és minták figyelemre méltó hasonlóságait írták le a Föld-ionoszféra rezonancia és az emberi agyi aktivitás között, amelyek ugyancsak osztoznak mind az elektromos, mind a mágneses tér összetevőin. Azóta más tudósok megfigyelték és megismételték azt a jelenséget, hogy az agyi ritmusok átfedhetnek és szinkronossá válhatnak az ebben a rezonáns üregben fellépő ultra-alacsony frekvenciájú elektromágneses aktivitással.

Minden viselkedést, beleértve a tudatot is, az agytevékenység generálja és összefüggésben áll vele.

A tevékenység az elektromágneses minták és a hozzájuk kapcsolódó kémiai változások komplex mátrixaként képzelhető el. A Föld és az emberi technológia által generált gyenge intenzitású komplex mágneses mezők befolyásolják a tudatot és a tapasztalatokat. A kritikus tényező nem a mezők intenzitása, hanem a mintázataik és a mintákban található információk. Azok a minták a leghatékonyabbak, amelyek leginkább hasonlítanak az agyi tevékenység természetes időbeli konfigurációihoz.

– Michael Persinger

A biofizika most azt sugallja, hogy biológiai rendszereink a bolygónk háttérfrekvenciájára hangolódnak a Schumann-rezonanciák révén. Az első felfedezés óta több tudományos kutatás feltételezte, hogy a Schumann-rezonanciák nagyon fontos elektromágneses állóhullámok, amelyek befolyásolják az emlősök agyának biológiai oszcillátorait. Az élő rendszer sok hasonló rezonáns frekvenciával rendelkezik szabadsági fokai miatt, ahol mindegyik harmonikus oszcillátorként rezeghet, amely támogatja a rezgések haladását hullámként, amely hullámként mozog az egész rendszeren belül.

Az első öt Schumann-rezonancia átfedésben van az agy frekvenciasávjaival vagy hullámaival. Az agyhullámok frekvenciájuk szerint vannak csoportosítva, és görög betűkkel vannak ellátva.

Delta: 0,5 – 4 Hz

Ez az agyi ritmus mély álmatlan alvásban vagy eszméletlen állapotban fordul elő. Ez álmossággal jár.

Téta: 4 – 7 Hz

Ez az agyi ritmus az álmossághoz kapcsolódik. Az alvás első szakaszában és a mély meditáció során is előfordul, amikor ébren vagyunk, de nyitottak vagyunk a mentális képekre. Összekapcsolódott a kreativitással, az intuícióval, az ábrándozással és a fantáziálással. Úgy gondolják, hogy a limbikus rendszer aktivitását tükrözi, és fokozott aktivitás figyelhető meg szorongás, viselkedési aktiváció és gátlás esetén.

Alfa: 7 – 12 Hz (7,83 Hz Schumann)

Ez a fő ritmus normális, nyugodt felnőttnél. Az életének nagy részében jelen van, azaz tudatos, éber. Az éberség során gyakori állapotnak számít, de nem dolgozza fel aktívan az információkat. Az alfa összekapcsolódott a kreativitással (a kreatív emberek alfát mutatnak, amikor megoldásra jutnak) és a szellemi munkával. Az alfa tevékenység az általános mentális és test / elme koordinációval, nyugalommal, éberséggel és tanulással is társul.

Béta: 12-30 Hz

A béta a nagyon aktív feldolgozást tükrözi. Normális éber tudatosság és kifelé irányuló figyelem során fordul elő. Lassú béta: a 12-17 normális információfeldolgozás és mentális tevékenység; Gyors béta: A 17-30 fokozott éberség és harc vagy menekülés, vagy szorongás.– jelenleg (2020.) itt időzik a legtöbbet a frekvencia mutató.

Gamma: 30 – 100 Hz

Ez ébrenléti állapotokkal társul, és akkor fordulhat elő, amikor mindkét agyféltekében egyszerre dolgozunk fel információkat. Ezekben a frekvenciákban bálnák és delfinek is működnek.

A kvantumfizika kimutatta, hogy az univerzumban minden egyedülálló frekvencián rezeg és rezonál. A rezonancia akkor fordul elő, amikor egy adott rendszer egy bizonyos frekvenciára hangolva oszcillálni kezd, vagy felerősíti egy preferenciális külső frekvencia jelenlétét. Azokat a frekvenciákat, amelyek maximalizálják vagy felerősítik az adott objektumot egy adott frekvenciára hangolva, rezonáns frekvenciának nevezzük.

Két frekvencia együttesen képes hatni egymásra.

Egyszerűen fogalmazva, az egyik rezgési frekvencia harmonizálhat a másikkal. Ha például egy másodpercenként 100 ciklusú hangvillát üt meg, és egy másik, ugyanolyan frekvenciájú hangvilla közelében áll, a második hangvilla mozgásba kerül. Annak ellenére, hogy nem ütötte meg, a második villa csak akkor kezd rezegni és sugározni a hangot, ha ugyanazon a területen tartózkodik, mint a rezgő hangvilla. A hangvilla példához hasonlóan a bizonyítékok azt mutatják, hogy az agy képes detektálni, ráhangolódni és reagálni a Schumann-rezonancia jelre. A rezonancia egy másik példáját mutatják be, amikor egy énekes egy bizonyos hangmagasságban énekelve eltör egy poharat. Ennek a hangnak a frekvenciája megegyezik az üveg természetes frekvenciájával, így összetöri azt.

A beidegzés az a folyamat, amelynek során két egymással kölcsönhatásban álló oszcilláló rendszer, amelyeknek különböző időszakai vannak, amikor önállóan működnek, közös időszakot vesznek fel. A két oszcillátor szinkronba eshet, de más fáziskapcsolatok is lehetségesek. A nagyobb frekvenciájú rendszer lelassul, a másik pedig felgyorsul.

Más szavakkal, az egyik rezgési frekvencia ráhangolhatja önmagára a másikat, harmóniára késztetheti.

A Schumann-rezonanciák megváltoztatása

A Schumann-frekvenciák már a kezdetek óta beburkolják az életet a Földön. A légköri elektromos kisülések szélessávú elektromágneses hullámokat generálnak, amelyek terjednek a felszín és az ionoszféra között. Ez a két réteg határozza meg a felület-ionoszféra üregét, amely kétféle elektromágneses módot támogat: (i) a globális, kvázi vízszintes hullámterjedésnek megfelelő hosszirányú üzemmódok a földgömbön és (ii) a helyi, kvázi-függőleges terjedéshez kapcsolódó keresztirányú üzemmódok a felszín és az ionoszféra.

A villámok által vezérelt és a napkitörések hatására ezek az elsődleges Schumann-rezonanciaimpulzusok úgy gondolják, hogy kalibrálnak minket, és javítják fizikai és szellemi jólétünket. Ez a természetes rezonancia segíti az optimális agyhullám-állapotok elérését, de ezt a légkör-ember közötti kapcsolatot a közelmúltban megzavarta a mai technológia nagy részének elektroszmogja.

Számos emberi reakcióidő-kísérletet végeztek a Schumann-rezonanciákhoz. König kimutatta, hogy az emberi reakcióidő szignifikánsan korrelált a 8-10 Hz-es Schumann-jel intenzitásával. Tíz (10) Hz-ről kimutatták, hogy gyorsítják a fiziológiai reakcióidőket, míg a helyi zivatarok 3 Hz-es jelei jelentősen alacsonyabb reakcióidővel rendelkeznek. Ez a jelenség az EEG mintázatának és az agy kalciumion felvételének változásával bizonyítható.

E. Jacobi által a düsseldorfi egyetemen végzett kutatás kimutatta, hogy a Schumann-hullámok hiánya mentális és fizikai egészségügyi problémákat okoz az emberi testben. E kutatás nyomán R. Wever professzor, a Max Planck Magatartásfiziológiai Intézet Erling-Andechs tanulmányba kezdett, ahol egy földalatti bunkert épített, amely teljesen kiszűrte a mágneses mezőket. Ezután négy hétig önkéntes diákokat szállásolt el a bunkerben, ahol hermetikusan elzárták őket. A négy hét során Wever professzor megjegyezte, hogy a hallgató cirkadián ritmusa eltér egymástól, emellett érzelmi szorongást és migrénes fejfájást szenvedtek el.

Figyelembe véve, hogy fiatalok és egészségesek voltak, nem mutattak be súlyos egészségi állapotokat – ami valószínűleg nem így történt volna idős emberek vagy sérült immunrendszerű emberek esetében. Ezután Wever visszavitte a Schumann frekvenciát a környezetbe, és az eredmények meghökkentőek voltak. Csak egy rövid 7,8 Hz-es expozíció (az általa kiszűrett frekvencia) után az önkéntesek egészsége stabilizálódott.

Így úgy tűnik, hogy a légkör elektromos kisüléseinek rendkívül alacsony frekvenciái (6–30 Hz), illetve a megfelelő 100 000–10 000 kilométeres hullámhosszak stimulálják az emberi / állati agy elektromos tevékenységét, és így nagyon az állatok biológiai órájának jelentős része a szárazföldi környezetben zajló napfény-sötét ciklus mellett. Ez teljes összhangban van a Wever (1979) kísérletekkel. Ezenkívül az analóg jellemzők figyelemre méltó hasonlóságáról számoltak be a szferikus EMF-ek és az állatok agyi idegsejtjeinek axonális akciós potenciálja között.

Az Electroszmog hatása a Schumann-rezonanciára

A NASA nagy érdeklődést mutatott az űrhajósokkal végzett első űrmissziókat követő Schumann-rezonanciák iránt. Míg számos kísérletet végeztek a súlytalansággal, addig további 39 kísérletet végeztek el az elektromágneses mezőkkel és azok sejtkultúrákra gyakorolt ​​hatásával.

“Megállapítottuk, hogy az alacsony amplitúdójú, gyorsan változó mágneses mezők nagyon erős hatást gyakorolnak a tenyészet sejtjeinek szaporodására, morfológiájára és génexpressziójára”

Lényegében a vizsgálatok eredményei azt mutatták, hogy a sejtek gyorsabban és erősebben nőnek, és hosszabb ideig élnek, ha alacsony frekvenciájú impulzusos elektromágneses mezőknek vannak kitéve, mint például a Schumann-rezonancia 7.83 Hz-nek.

Ezért a NASA pulzáló elektromágneses mező generátort fejlesztett ki és használt sejtkultúrás kísérleteik elvégzésére.

Ezeknek a vizsgálatoknak az egyik elsődleges célja egy impulzusos elektromágneses mező eszköz kifejlesztése volt, amely noninvazív ellenintézkedésként használható a csontretenció fokozására, az izomsorvadás megelőzésére vagy enyhítésére, valamint az űrhosszabb ideig tartó űrhajósok természetes gyógyulási / regenerációs folyamatainak fokozására. Ez a kutatás jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy az emberek biztonságosan élhessenek és dolgozhassanak az űrben, és különösen releváns az emberi űr tervezett vetítésében. A Földön ez az eszköz hasznos lehet különböző izombetegségek, az életkorral kapcsolatos izomsorvadás, csontritkulás és más csontbetegségek kezelésében, valamint az általános belső egyensúly eléréséhez.

Ebből a kutatásból más gyártók hasonló generátorokat terveztek, amelyek impulzusos ELF-ek (7,83 Hz) mágneses tereket állítanak elő. Ezeket az egyének használják az egészség elősegítésére és a potenciálisan káros elektroszmog ellensúlyozására.

Szerencsére tehetünk néhány dolgot a Schumann-rezonanciával való koherens kapcsolat javításának érdekében. Ezeknek a dolgoknak az életébe történő beépítése segíthet abban, hogy kihasználja a Föld ionoszférikus szívverésével összhangban lévő pozitív hatásainak előnyeit.

•. Töltsön időt a természetben, például az erdőben vagy a tengerparton. A természetben való élvezetes séták és egyszerűen csak a létezés, úgy hangzik, mint egy hangvilla, amely koherenciába vonzza rezgést. Bármely természeti helyszín megteszi – ha mezítláb jár a Földön, szundikál a füvön, és belélegezi a friss levegőt.

•. Figyelje meg a csillagos eget és engedje hogy összeolvadjon energetikája a mindenséggel.

•. Hallgasson olyan zenét, amely Schumann-frekvenciát tartalmaz, akár a háttérben munka vagy játék közben.

•. Fektessen be egy Schumann-rezonátorba – Egyes kutatók úgy vélik, hogy 7,83 Hz-es jel előállításával egy mezőgenerátorral (Schumann-eszköz) csökkenthetjük az ember által előidézett elektromágneses mezők irritáló hatásait. A Föld természetes ritmusának megismétlésével egészségesebb környezetet biztosíthatunk magunknak (legalábbis a közvetlen közelében). Számos olyan eszköz kapható, amelyek 7,83 Hz frekvenciát bocsátanak ki a piacon.

Változások a Földön.

Ez egy különösen értékes anyag a Schumann-rezgésről, az idő gyorsulásáról, a Föld  mágneses mezejének megváltozásáról. (A video orosz.)

A gyógyítás kvantum alapjai

Minél tisztábbak a tudati jelenségek, annál lassabban telik látszólagosan az idő, egyre inkább kikerül a fizikai-anyagi korlátok, meghatározottságok alól a gyakorló. A nirvánában megáll az idő, korlátlanul alakítható át az anyag. Ezen a ponton, ahogyan történelmi Buddha Szív-szútrájának legmélyebb értelmű tanítása kifejezi: „A forma üresség, az üresség forma.” A forma és az üresség nem választható el.  

1960-ban Szent-Györgyi Albert professzor „Bevezetés a szubmolekuláris biológiába” című művével meghonosította a kvantumfizikai szemléletet. Több száz tudományos kísérlet igazolta, hogy az elektromágneses erőterek a biológiai szabályozás összes megnyilvánulását irányítják.. A legfelső tudatosság közvetlenül képes irányítani a test anyagát.

A részecske, mint egy energiahullám vagy energiacsomó, a megfigyelés módjától függően veszi fel a valószínűsíthető helyét. Az elemi részecskék helye és elhelyezkedése a térben, vagyis az „ürességben” a Schrödinger-hullámegyenlet szerint írható le. Például egy elektron az atommag körüli pályáján energiafelhőként rezeg, csak valószínűsége van a helyének.

Miközben a részecske energiaszintet vált, megáll az idő!

Úgy tűnik, létezik egy legrövidebb idő is, az „időkvantum”. Tehát az idő sem folyamatos, az is kvantumtermészetű, lökésszerűen változik, kb. 10-43 másodpercenként. (Ez a földi szférára vonatkozik.)

A kvantumfizikai kutatások rávilágítottak arra, hogy valójában az üresség is anyagi természetű. Nem egy anyagtalan vákuum, hanem a szubatomi részecskék rejtett tárháza, amelyből végső soron a fizikai világ anyaga képződik. Léteznie kell vezérlő elvnek, amely megnyilvánult formába rendezi a részecskéket. A gondolatnak, a tudatnak van ilyen teremtő ereje. Ez a világegyetemek anyaga keletkezésének a kulcsa is. Amikor egy világegyetemben a benne megtestesülő tudatok elvégezték a feladatukat, az élőlények testét és az anyagi világot alkotó rezgésállapotok visszatérnek a térbe, úgymond „szivárvánnyá” válnak.

A mélyebb szinteken, a teljes világegyetem összefügghet, és az elme nem csak vetítheti, de alakíthatja is a valóságot.

Különböző tudományágak képviselői jutottak arra a meggyőződésre, hogy az érzékszervek által tapasztalt világ csupán egy szelete a valóságnak. A holografikus elképzelés által leírt világegyetemben minden tudat részét képezi a láthatatlan egésznek. Ezért például a telepátia, vagyis a tudatok összekapcsolódása a holografikus szint elérését jelenti.

A mai tudomány élen járó tudósai is megerősítik azt, hogy a gondolati energia komolyan ható tényező világegyetemünkben, mindennapi életünkben és testünk működésében.

A vákuum önmagában tartalmazza, hordozza az anyag létrejöttének a lehetőségeit, valószínűségi alapon.

A vákuumból való kilépésükkor létezik egy valószínűségi eloszlás szerinti középpontba vonzó erő, mely biztosítja, hogy egyfajta középpont köré rendeződjön a részecske, mintegy energiahalmazként. Ez minden jelenség anyagosulására, kikristályosodására jellemző. A meditáló egy pontba összpontosít, az adott meditációban szereplő Buddha mag-szótagjára, továbbá a Buddha fény- és energiaformájának végtelen rendezettségére. Az ún. egyhegyű állapot elérésének a kívánalma is ezt segíti elő.

A meditáció igazi kvantumfizikai alapokon nyugvó eljárás: tudaterővel hatni a fizikai test anyagára, folyamataira. A tiszta gondolatoknak kifinomult rezgése van, és ez finomabb állapotra hangolja át az anyagot. Úgy tűnik, hogy a szubatomi részecskék és folyamatok kölcsönhatásai hozzák létre az emberi energiarendszer finomanyagi testeinek a működését. A negatív érzelmeknek más a szubatomi alkotókra kifejtett hatása, ezáltal azok szétszórtabb állapotba viszik a test anyagát, a sejtmagokat alkotó fehérje-molekulaláncok „összegubancolódnak”. A káros érzelmek a szervek energiaellátását a térből gátolják, leállítják, ezáltal jön létre a betegség.

A betegségek kialakulásának folyamata

A testünket alkotó atomok rezgésállapota tehát nagyobb mértékben függ tudatállapotunktól, mint ahogyan a nem finomenergetikai módú külső befolyásolásokkal hatni lehetne rá (pl. allopátiás szerekkel). Ezért is nevezik utóbbit tüneti kezelésnek, mert nem az eredeti tudati okot keresik és változtatják meg. Úgy tűnik, a világban történő változások egyfajta kényszerként hatnak, hogy előhozzák azt az igényt egyéni és közösségi szinten az eredeti ősok keresésére, amely az egységtől való eltávolodás valódi oka.

Először azok a zavaró lelki tényezők okoznak energiahiányt, melyek által hibáztatással, veszekedéssel próbál energiát szerezni az egyén, vagyis lelki nyomás gyakorlásával a környezetre, családtagokra, munkatársakra. Ha ezeket a játszmákat hosszú időn át végzi valaki, akkor ezek információs hatásai az energiarendszer alsóbb területein jelennek meg. Így egyre inkább testi tüneteket kezdenek létrehozni a lelki zavarok, hiányok. Az érzelmekben tárolt energiák igazi kvantumfizikai jellemzőt jelentenek, melyek elektromágneses jelátvitellé, jelműködéssé alakulnak sejtszinten. A negatív gondolatok és érzelmek hullámai, rezgései kárt okoznak egészségünkben és a környezetünkben. Ha ezt tagadjuk, és elnyomjuk a tudatalatti szintre, attól még létezik, és ellenőrzés nélkül fejti ki pusztító hatását.

Fentről lefelé haladva az energiarendszerben a mentáltest, asztráltest, étertest irányában, a mentálüzenetek és negatív érzelmek akadályokat hoznak létre az üzenetek és érzelmek természetével megegyező szervi meridiánok áramlásaiban. Ez a szint már testi feszültséget, érzékenyebb embereknél már komoly testi tüneteket hoz létre, akár a súlyos rosszullétig is, ugyanakkor nincs szervi elváltozás (pl. pánikbetegség esetén). Ha ekkor megy panaszaival orvoshoz a beteg, a szokásos diagnosztikai módszerek nem jeleznek elváltozást. A képalkotó módszerek is csak az elváltozás fizikai megjelenését képesek kimutatni, de akkor már a sokéves probléma besűrűsödése jelent meg ebben.

Valaha minden embercsoport úgy szerveződött, hogy legyenek benne olyan emberek, akik az egyénben és a közösségben felvetődő problémákat finomenergetikai szinten tudták kezelni. Nem lehet visszafogni, letagadni ezeket az emberi képességeket, mert ezek az emberi túlélés alapvető eszköztárához tartoznak. A tudomány sem létezhet magas szintű szellemiség nélkül, kiegészítik egymást. Azokat különválasztani olyan, mintha mesterségesen elválasztanánk egymástól bal és jobb agyféltekénket, ami jellemző is az anyagba ragadt gondolkodásra.

A világűrből érkező kozmikus részecskezáporok és széles spektrumú elektromágneses rezgések kapcsolatba hozhatók az asztrológiai állatövi jegyek emberi energiarendszerre való hatásával. Egyébként a kozmikus háttér sugárzásai előtt elvonuló naprendszerbeli planéták hatását ma a hivatalos tudomány úgy tartja, hogy az a mérhetőség határa alatt van. Főleg a gyenge kölcsönhatásként nyilvántartott

gravitációs erőtereket szokták csak figyelembe venni. A szubatomi szinten nem gravitációs hatások működnek. A szubatomi szintű energiakapcsolatok kvantumfizikai összefüggésrendszere hozhat létre kölcsönhatást az emberi energiarendszer finomanyagi asztrálteste és a planéták által képviselt rezgésállapotok között.

Központi égitestünk, a Nap működése is jelzi a tudatállapot-váltás szükségességét. 2008-ban még a szakértők 2010–2011-re várták az aktuális napfolttevékenység maximumát. Az elmúlt napciklus csúcsa 2012-ben volt várható. Nincs kizárva, hogy a szokásosnál fokozottabbnak előrejelzett naptevékenységet az emberiség gerjesztette az összegzett tudati információi kisugárzásával.

Az élővilágra való hatás a 7,83 Hz-es Schumann-hullám elhangolódásával és a többi magasabb frekvenciás elektromágneses jelrendszer befolyásolásával jelentkezhet. (Lásd a Természetgyógyász Magazin 2011. januári számában az „Ember, mint egykristály” c. cikket!) Ez egyéni érzékenység szerint hatással lehet az emberek közérzetére.

A buddhizmus kvantumfizikai fogalmakkal is dolgozik

A tudat, mely a térben mindennel kapcsolatban van, tárolja az okokat, és az előző tettek, szavak és gondolatok minőségének megfelelő világot hoz létre. A múltbéli időpontokhoz kötött fizikai történések érzelmi töltése meditációban megváltoztatható. Ez segíti a részecskék valószínűségi szórásának az összerendeződését kvantummechanikai szinten. Ez az időskálán egyrészt a jelennek tekintett folyamatos átmenetben is érzékelhető változásokat okoz. Másrészt a jövőkép is folyamatosan változik a megfelelően szabályozott tudatot hordozó anyagi test számára.

A megfigyelő, a megfigyelés tárgya és a megfigyelés folyamata nem választható el. Ha a cselekvő, a cselekvés tárgya és annak folyamata egységállapotba kerül, akkor megvalósul a meditáció végcélja: a különállás – vagyis az ego általi elválasztás másoktól – megszüntetése.

Ez az anyagot alkotó őselemek feletti uralmat is jelenti az önmegvalósítás eredményeképpen. A tiszta tudat a szubatomi részecskéket is a tökéletes rendezettség állapotába viszi. A megvilágosodás azt jelenti, hogy a megvalósító eléri a teljes összhangot, ezzel kilép a feltételekhez kötött világból, az ok-okozat köréből.

A történelmi Buddha megvilágosodásakor meglátta minden lény és jelenség időtlen természetét. „Mily nagyszerű, mindenki Buddha, csak nem tud róla.

Minden atom örömtől vibrál, és a szeretet tartja össze!” 

---